welcome to death row Black Panther Party


írta, fordította L-A-W-Z, minden további felhasználás a szerzö engedélyével !

A Fekete Párducok elödjének mondható szervezet a The Lowndes County Freedom Organization (LCDO) 1964-ben alakult Alabamában Stokely Carmichael vezetésével. Az "igazi" Black Panthers 1966-ban alakult a Californiai Oakland városában Bobby Seale

és Huey P Newton irányításával.

Ez az új szervezet átvette a LCDO jelképét és a legjelentösebb fekete szervezet lett az akkori idökben. Alakulásuknak elsödleges célja a feketék védelme volt a rendöri eröszakkal és minden más egyéb rasszista atrocitással szemben. Ugyanakkor mindemelett ingyenes iskolai étkezést és orvosi rendelöket is biztosítottak a helyi szegénységben élö feketéknek. Néhány év alatt Oaklandben több mint 10ezer gyereknek biztosítottak mindennapi étkezést mielött iskolába indultak volna. Hamar ismertek lettek fekete sapkájukról és ruházatukról, fegyveres, szinte már katonai felvonulásaikkal nem kis félelmet keltettek. Érdekesség, hogy egy idöben még saját újságjuk is volt.

Prominens személyiségei a szervezetnek a 2 fö alapító melett: Stokely Carmichael, H. Rap Brown, Fred Hampton,

Fredrika Newton, Eldridge Cleaver, Kathleen Cleaver, David Hilliard, Angela Davis, Bobby Hutton és Elaine Brown. A Fekete Párducok gyorsan elterjedtek az USA más városaiban is és pillanatok alatt több ezer tagjuk lett. A rendöri zaklatás hatására gyorsan komoly összetüzésbe kerültek a rendöri erökkel. Ilyen volt például a 67 október 23-án történt eset, mikor is a Párducok fegyveres tüzharcba keveredtek a rendöri erökkel Oakland-ben. Ebben megsebesült az egyik alapító Huey Newton is, akit míg kórházban volt, megvádoltak egy rendör meggyilkolásával. A következö évben bünösnek találták szándékos emberölés vádjában. 1968. április 8-án 8 BPP tag, beleértve Eldridge Cleaver-t, Bobby Hutton-t és David Hilliard-ot is, utaztak 2 autóban, mikor az Oakland-i rendörség lecsapott rájuk. Cleaver és Hutton elfutottak és egy alagsorban találták magukat, amit természetesen a rendörség hamar körülvett. Az épület több mint egy óráig tüz alatt állt. A 2 tag csak a könnygáz bevetése után döntött úgy, hogy feladja. Cleaver megsérült a lábán, ezért Hutton mondta, hogy elöször kimegy. Mikor felemelt kezekkel kilépett az épületböl, a rendörök 12 (!) lövést adtak le rá, aminek hatására természetesen azonnal életét vesztette. 1968 novemberében Fred Hampton megalapította a Chichago-i részlegét a Párducoknak. Elsösorban neki köszönhetöek, az ingyenes étkeztetési programok, az orvosi ellátás, valamint az, hogy a fekete emberekkel megismertették a jogaikat. Szintén Hampton-nak köszönhetö talán a legjobban, hogy politizálni is kezdtek, erösen kormányellenes vonalat képviseltek. Fred Hampton egyik legjelentösebb tette azonban az volt, hogy a rábeszélésének köszönhetöen idölegesen abbamaradt Chichago történetének addigi legvéresebb utcai fekete bandák közötti háborúja (People Nation VS Folk Nation).


A BPP vezetöire nagy hatást gyakoroltak Malcolm X különösen életének utolsó hónapjaiban nyilvánosságra került nézetei. Ennek hatására nézeteiket az egész világon terjeszteni kezdték, és együttmüködtek különféle marxista csoportokkal, ami egyben azt is jelentette, hogy fehérekkel is akiknek hozzájuk hasonló világnézeteik voltak. Ezt követöen már J. Edgar Hoover és az FBI figyelme is a Black Panthers-re irányítódott. 68 novemberében beindult a gépezet, elindult a kémelhárító program a BPP teljes megsemmisítésére. Szintén 68-ban Bobby Seale-t bíróság elé állítják, a vád szerint lázadásra biztatott a Demokrata Párt Nemzeti Gyülésén ( a Demokrata Párt múltja gyakorlatilag az 1790-es évekig Thomas Jefferson idejéig nyúlik vissza). A bírósági tárgyalást Seale sorozatosan megzavarta, míg a bíró el nem rendelte megkötözését és "elhallgattatását". Végül 4 évnyi börtönre ítélték a bíróság 16 rendbeli megsértéséért. Míg börtönben volt, újból vád alá helyezték Alex Rackley meggyilkolásának ügyében. Rackley eredetileg szinte alapító tagja volt a Párducoknak, késöbb mégis rendörségi besúgó lett. Azonban 71 májusában végül felmentették Seale-t ezen vádak alól. 1969. december 4-e korai óráiban Chichago-ban a helyi rendörség szó szerint szinte mészárlásba kezdett a Párducok föhadiszállásán. Késöbb a rendörök azt állították, hogy a Panthers tagok tüzet nyitottak rájuk. Az egész incidens még 10 perce sem tartott, mikor már Fred Hampton halott volt.

A szemtanúk elmondása szerint a lövésektöl a vállán megsérült, ezt követöen azonban a rendörök egy fejre leadott lövéssel szabályosan kivégezték. Akik életben maradtak, azokat gyilkossági kísérlet vádjával bíróság elé állították. Hogy valójában mi történhetett, arra azt hiszem kiváló választ ad a késöbb elvégzett ballisztikai vizsgálat eredménye, mely szerint mindössze 1 lövés érkezett a rendörökre, szemben a rendöri erök által leadott majdnem 100 (!) lövésre (de ha az az egy lövés volt az elsö lövés akkor jogosan védekeztek a rendörök...-tc). Egy másik tagot, bizonyos George Jackson-t például 1971. augusztusában a San Quentin-ben támadták hátba és gyilkolták meg. Ezekben az idökben a sorozatos letartóztatásoknak és az FBI-nak köszönhetöen a Párducok szép lassan meggyengültek, bár még szociális és politikai programjaikra igyekeztek minél nagyobb hangsúlyt helyezni. 71-ben összeveszett Huey Newton és Eldridge Cleaver, melynek hatására Cleaver kiválik a mozgalomból és Kathleen Cleaver-rel közösen újat indít Revolutionary Peole's Communication Network néven. 73-ban Bobby Seale-t Oakland város polgármesterének jelölik, azonban a választásokon második helyen végez a 9 induló közül. A következö évben Elaine Brown-t megválasztják a párt vezetöjének (ezekben az idökben a Panthers már inkább csak mint politikai tényezö létezett). Brown vezetése alatt 76-ban (az akkor már elég jelentételen) BPP teljes mellszélességgel támogatta Lionel Wilson-t, hogy ö legyen Oakland elsö fekete polgármestere. 1975-ben kiderült a pontos igazság Fred Hampton meggyilkolásával kapcsolatban is. Kiderült, hogy Hampton egyik testöre, bizonyos William O'Neal FBI besúgó volt. O'Neal még pontosan be is jelölte a rendöröknek az épület alaprajzán, hogy melyik Hampton szobája. Egyébként a ballisztikai vizsgálat azt is kimutatta, hogy történetesen pont erre a szobára érkezett a legtöbb rendörségi leadott lövés. Azonban ekkora már a Black Panthers lényegében teljesen eltünt a színröl, csak emléke maradt fenn mind a mai napig. Tagjait vagy megölték, vagy börtönbe zárták, vagy esetleg külföldre távoztak. Bobby Seale-nek 3 könyve jelent meg

(1970: Seize The Time, 1978: A Lonely Rage, 1987: Barbeque'n with Bobby). Huey Newton 73-ban szintén megjelentette könyvét ( Revolutionary Suicide), majd rövid idöre börtönbe kerül, ezt követöen Kubába távozik. 1977-ben azonban visszatér az USA-ba. Végül 1989. augusztus 22-én éri el a végzet, mikor Oakland utcáin sétálva halálos lövés éri. Stokely Carmichael elhagyja az USA-t, a nyugat-afrikai Guineába kerül, ahol az akkori miniszterelnök Sekou Toure egyik segítöje lesz. 1998. november 15-én hunyt el rákban. H. Rap Brown 5-töl 15 évig terjedö börtönbüntetést kap fegyveres rablásért. Mikor 1976-ban feltételesen szabadlábra kerül, áttér a mohamedán hitre és megváltoztatja nevét Al-Amin-ra. Egyik vezetöje lessz az USA egyik legnagyobb fekete muszlin csoportjának a National Ummah-nak. Közben boltot nyit Atlantában. 2000 márciusában 2 rendör lép be boltjába hogy letartóztassák, azonban erre Al-amin tüzet nyit rájuk. Mindkét rendör megsebesült, végül a bíróságon Al-Amin életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Eldridge Cleaver 1998-ban hunyt el drogproblémái miatt. A többi a fentiekben név szerint megemlített volt Párduc tag, börtönböl való szabadulásuk után könyvek formájában vagy különféle jótékonysági alapítványokon keresztül próbálták folytatni harcukat és tudtommal mind a mai napig életben vannak.

A Fekete Párducok 1966 októberében 10 pontban foglalták össze követeléseiket:
1. Szabadságot akarunk, hatalmat a saját, fekete közösségünk sorsának meghatározásához.
2. Követeljük a teljes foglalkoztatottságot népünknek.
3. Véget akarunk vetni a fekete közösség kapitalista kizsákmányolásának.
4. Rendes otthonokat akarunk, az emberi életre alkalmasat.
5. Akarjuk népünk iskoláztatását, hogy megláthassák ennek a hanyatló amerikai társadalomnak a valódi igazságait. Iskoláztatást akarunk, hogy tanítsák meg nekünk az igaz történelmünket és szerepünket napjaink társadalmában.
6. Akarjuk minden fekete férfi mentességét a katonai szolgálat alól.
7. Akarjuk, hogy azonnal vessenek véget a fekete emberek elleni rendöri brutalitásnak és gyilkosságoknak.
8. Akarjuk, hogy bocsássanak szabadon minden szövetségi, állami, megyei és városi börtönben és fegyházban fogva tartott fekete embert.
9. Akarjuk, hogyha egy fekete ember ügyét tárgyalják egy bíróságon, akkor az esküdtszékben legyen az ö fekete közösségéböl egy vele egyenrangú ember vagy csoport, ahogy azt az Egyesült Államok alkotmányában meghatározták.
10. Akarunk földet, kenyeret, otthont, iskoláztatást, ruhát, igazságot és békét. A mi fontosabb politikai döntéseinkhez, egy az ENSZ által felügyelt népszavazás legyen tartva a fekete közösségekben, ahol a közösségek tagjai elismerten vesznek részt, hogy dönthessenek a feketék nemzeti sorsáról.

(A Fekete Párducok 10 pontját Gánó 2Pac könyvéböl vettem, mivel a pontok nem változnak, ezért lusta voltam újra lefordítani öket -L-A-W-Z).

írta, fordította L-A-W-Z, minden további felhasználás a szerzö engedélyével !